SÁRI JÓZSEF zeneszerző

SÁRI JÓZSEF zeneszerző

(1935. június 23. Lenti)

 

Sári József 1

 

1953-ban fejezte be középiskolai tanulmányait, 1954-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója lett. Zeneszerzést Szervánszky Endrénél, karvezetést pedig Vásárhelyi Zoltánnál tanult, és 1962-ben diplomázott.

Ezt követően zeneiskolai tanárként, zongorakísérőként, kamarazenekar-vezetőként dolgozott, valamint országszerte zenei ismeretterjesztő előadásokat tartott.

Tanárára így emlékezett: „Zeneszerzés szakon Szervánszky Endre tanítványa voltam. Szakmai kapcsolatunk messze túlmutatott a tanár-diák viszonyon. Megismertetett olyan felvételekkel, amelyek az 50-es években tiltott listán szerepeltek (például Stravinsky, Webern, Alban Berg). A vele töltött öt év életre szóló emberi gazdagodást, etnikai-erkölcsi útmutatást adott.”

A további zenei eseményeket Farkas Zoltán zenetörténész hiányt pótló monográfiájából ismerhetjük meg. Ebből idézek:

„A 60-as évek végétől induló hangszeres kamara- és szólódarabok Sári műhelyében történt jelentős változásokról tanúskodnak. Zenei nyelvének szókincse ekkor bővül a dodekafóniáig. (…) A hivatalos kultúrpolitika azonban nem nézte jó szemmel a pálya ilyen irányú kibontakozását. A rádiófelvételre benyújtott Sári-darabok rendre visszautasításra találtak. (…) Zeneszerzői mivoltának megkérdőjelezése, alkotói munkásságának lehetetlenné válása a ’70-es évek elején emigrációra késztette Sári Józsefet. Nem disszidensként, hanem hivatalosan távozott: felesége, Romhányi Katalin (hegedűművész) a frankfurti, majd a giesseni operaház zenekarában nyert állást, Sári pedig szabadfoglalkozású zeneszerzőként ideje nagy részét komponálásnak szentelhette.”

Zenéjét számos kortárs méltatta. Ulrich Dibelius zenekritikus például ezt írta: „Különösen szembeötlő eredeti ritmikai világa, aszimmetria iránti hajlama, amely zenéjének alapvető feszültségforrása. Éles szelleme más zenei paraméterek speciális használatában is megnyilvánul, például a motívumrendszer és a dinamika kezelésében, valamint a zenei folyamat eseménysűrűségének váltakoztatásában. Egészében véve a zeneszerzői mérlegelés és az ösztönös kreatív energiának ötvözetét figyelhetjük meg Sári Józsefnél. Mindezek, sajátos arculatot kölcsönöznek zenéjének.”

Franz Hummel német zeneszerző szerint  „Sári Józsefet választékos zenei nyelvezete és szellemi kompetenciája a modern zenei élet legizgalmasabb személyiségei közé emeli… Sári esztétikai látásmódja összeköti a konstrukciót és struktúrát az egyéniség szabad beszédmódjával, a számok mágiáját a zenei gondolatok hangzó valóságával.”

Díjai: Erkel-díj (1991), Kossuth-díj (2009)

Részletek a RÁDIÓFÓNIA sorozatomból

 

Sári József: …es ist vollendet …(1997)

Sári József … es ist vollendet … című rézfúvós kvintettjében Végh Sándornak állított emléket.

 

Végh Sándor

Végh Sándor (1912-1997)

 

A zeneszerző egy interjúban többek között ezt mondta: „Egy zenésznek, aki tart valamit magáról, Végh Sándorral kapcsolata van. Ha nem személyesen, legalább játékának ismerőjeként. A címet kifejezetten a nagy hegedűművész-karmester miatt adtam: ebben a szóban benne van az Ende – vég és egy minőségi megjelölés a tökéletesség – Vollendung – értelmében.

A cím arra utal, hogy befejeződött egy élet, s egy tökéletes élet fejeződött be.

Ennél a darabnál magam is csodáltam, hogy szinte áradni kezdett belőlem a meleg zene, amely persze – remélem – nem szentimentális. A művet a Brass int he Five együttes számára komponáltam és Végh Sándor emlékének ajánlottam.

 

Sári József: Sonnenfinsternis (Sötétség délben) – opera (2000)

Sári József zeneszerző sokáig „kimaradt” a Rádiófónia adásaiból. Ennek oka az volt, hogy 1971 és 1984 között az akkori Nyugat-Németországban élt és alkotott. Kompozícióinak híre is csak ritkán jutott el hozzánk.

14 éves távollét után azonban hazatért és a Zeneakadémia tanára lett, a ’90-es években már elfoglalta az őt megillető helyet a magyar zeneszerző társadalomban. Számos megrendelés mellett díjakkal értékelték munkásságát. 1997-ben pedig elvállalta a Magyar Rádióban a zenei lektori munkát.

Farkas-Zoltán

Farkas Zoltán

Farkas Zoltán zenetörténész írásaiból idézek: ”Az ezredfordulóhoz közeledve váratlan fordulat következett be a zeneszerző munkásságában. Az énekhanggal sokáig hadilábon álló, s a zenekari technikát csak lassan meghódító Sári József elfogadta a Németországban lévő pforzheimi színház megrendelését egy opera megírására.

A librettó – gyakorlott szövegkönyv-író, Elisabeth Gutjahr munkája – a vérzivataros 20. század krónikásának, a többször nyelvet és hazát cserélt Arthur Koestlernek életét dolgozza fel. A téma a librettista választása, de a magyar és a német kultúrában egyként gyökerező Sári bizonyára nem érezte idegennek, annál is kevésbé, mivel a korabeli magyar szellemi élet alakjai, Németh Andor, József Attila, Kassák, Radnóti, Ignotus is felbukkan Gutjahr színpadán. A mű 11 tablószerű jelenetbe sűríti Koestler életének valóban megtörtént vagy fikcióként is hiteles eseményeit.

A vállalkozás legnagyobb meglepetése, hogy Sári saját korábbi terméséhez szervesen kapcsolódva, önmagához hű maradva, magas fokon teljesíti a színpad sajátos követelményeit. Az opera partitúrája Sári eddigi alkotói pályájának szerves folytatása, sőt logikus következménye. Néha kifejezetten az a benyomása (illúziója?) támad a komponista életművében jártas hallgatónak, hogy a régóta dédelgetett, vissza-visszatérő zenei gondolatok, gesztusok szinte új erőre kapnak, többletértelmet nyernek az opera beszédben kifejezett világában, vagy egyenesen itt találják meg igazi helyüket. Sári József operájának ősbemutatója 2000-ben, a németországi Pforzheimben volt

 

Arthur_Koestler_(1969)

Arthur Koestler (1905-1983)

 

Az opera „hőse”, Arthur Koestler 1905-ben, Magyarországon született. Író, szépíró, filozófus, tudománytörténész, több nyelven (magyar, német, héber, francia, angol) publikáló újságíró, politikai gondolkodó és esszéista volt, aki a társadalmi kérdések iránt rendkívüli érzékenységet mutatott. 1940-ben jelent meg Sötétség délben című regénye, amely világhírűvé tette.

2000. május 4-én zajlott le Sári József Sonnenfinsternis című operájának ősbemutatója, a pforzheimi színház kiváló előadásában. A bemutatóra látogató hazai „küldöttség” sokkal jobbat és sokkal többet kapott, mint amennyit várt. Akik látták-hallották az előadást, azoknak nem lehet kétségük afelől, hogy a 65. évét betöltött Sári József szolgálhat még meglepetésekkel.”.

A 20. század végén új német operát mutattak be, de magyar zeneszerző alkotását.

Budapesti bemutatójára már csak a 21. században került sor.

Mesterházi Máté a Budapesti Operaházban 2009. november 28-án megtartott

bemutató után írta:

„Sári József művének sikerült az oly sajátosan Kelet-közép-Európából kiinduló, kanyargós, Arthur Koestler-i pályát a XX. század egyik alaptörténeteként felrajzolnia.

Sári József operája – s abban mindenekelőtt a zenekari közjátékok vonulata – a nagy illúziók elvesztése, a nagy ideák csődje feletti fölháborodásról vall. A Sonnenfinsternis Németország számára, németül íródott, jelentős magyar opera. Türelmetlenül vártuk itthoni bemutatását.”   (Új Zenei Újság, Magyar Rádió, 2000. május)

Sári József 1997-től 2007-ig volt a Magyar Rádió kortárs zenei lektora.

Egy alkalommal arról is beszélt, hogy a kortárs zene fórumai egy rövid apály után ismét bővülnek. “Ez a fiatal zeneszerzőknek köszönhető. Úgy látom, hogy ez a nemzedék aktívabb, bátrabb, jobban él a lehetőségekkel. Sok tehetséges és okos ember van közöttük, nem szakbarbárok, hanem érdeklődve figyelik a világot.”

Farkas Zoltán zenetörténész írta meg Sári József élet- és pályatörténetét.

„A kismonográfia elsősorban művein keresztül mutatja be a zeneszerzőt.

Elemzéseit a Sári Józseffel folytatott beszélgetések számos gondolatának beépítése egészíti ki. A tanulmány segíti az olvasót Sári József, a zeneszerző, a tanár s a mindenségről gondolkodó ember megismeréséhez.”

 

Sári József 2

 

Sári József műveinek rádiós felvételei

1969    Hat zongoradarab

  • Állások (Stati)
  • Vonósnégyes
  • Imaginárius variációk (In memoriam Attila Sapsei)
  • Diszitések (Acciacature)

1981    Mozaikok + Szimbólumok (harsonára és kamaraegyüttesre)

1983    Frag-Mente (a zeneszerző német nyelvü szövege)
Trió – Három dragonyos kockajáték közben

1984    Axioma + Pillanatképek

1985    Elidegenített idézetek + Novellette
Rejtett kromatikus mozgások (Movimento cromatico dissimulato)

1986    Nyolc darab két cimbalomra + Signa malmai (I mulini di signa)

*

Későbbi levelem a Zenei lektorátus ügyében.

Sári József részére, 2011. Budakalász, László u.41.

Kedves Sári úr!

Örömmel értesítem, hogy a Magyar Rádió zenei lektorátusa a következő beadott műveit javasolja tartósított felvételre:

  1. Concertino zenekarra
  2. 1994. Chiribizzi – 7 könnyű zongoradarab (Ifjúsági rovatnak)

Isis panaszai – gitárzenekarra (Ifjúsági rovatnak)

Diachronie (2 cimbalomra)

Négy invenció (zongorára)

1995. Don Genaro átváltozásai (7 rézfúvósra)

Praeambulum (2 fuvolára és vonósnégyesre)

Kérem szépen a Négy invenció kottáját másolásra elküldeni.

A legutóbb beadott Zenit – kettős vonószenekarra című műve még nincs lektorálva.

60. születésnapja alkalmából – utólag is – szívből gratulálok és további eredményes munkát kívánok! Üdvözlettel: Bieliczkyné Buzás Éva (1995. október 16.)

 

Válasz: 1995. november 20.

Kedves Éva, Hálás köszönet darabjaim lektorálásáról szóló értesítésért.

Kérésére mellékelten küldöm a „Négy Invenció” kottáját.

Köszönöm jókívánságait, amelyeket ezúton szeretnék viszonozni.

Szívélyesen üdvözli: Sári József

Levél

Székfoglaló

 

A 2002. december 4-én megtartott lektori megbeszélés után kaptam tőle a dedikációt:

„Bieliczkyné Buzás Évának sok szeretettel és tisztelettel. A Vele való Rádiós együttlétek mindig nagy örömet jelentenek. Sári József”

Dedikáció