Az 1956-os év legtöbb vihart kavart zenei eseménye Kodály Zoltán – Petőfi Sándor

Nemzeti dal  című költeményére komponált férfikari művének bemutatója volt.

A történetet a Vass Lajos emlékezete című könyv, illetve a rádióújságban megjelent írások alapján idézem föl. Vass Lajos, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének karnagya a következőket mondta az előzményekről: „1956 tavaszán Kodály Zoltán közölte velem, hogy megzenésítette Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét és érdeklődjem meg, hogy a főnökeim megengedik-e, hogy elénekeljük? Már másnap megkérdeztem Otta István vezérőrnagyot, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoport főnökének helyettesét, – mert énekkarunk műsor-politikai kérdéseivel ez a főcsoport foglalkozott – aki örömmel fogadta a hírt, és kijelentette: gondoskodnak a mű bemutatásának méltó kereteiről.”

A bemutató azonban egyelőre csak egy házi koncertre korlátozódott.

A Rádióban 1956. augusztus 18-án – már az ünnepre készülve –  a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese énekkarának előadásában, Vass Lajos vezényletével szólalt meg három új Kodály mű: Vörösmarty két epigrammájára A nándori toronyőr,  és Fáy András emlékkönyvébe, valamint Petőfi Nemzeti dalára írt kóruskompozíció.

Vass Lajos a rádióújságban így nyilatkozott a Nemzeti dalról: „Csodálatraméltó a mű fiatalos lendülete. Kodály eddigi nagy Petőfi-kórusainak tragikus, megrázó hangját nem találjuk benne. Ujjongó, mindent felrázó zene ez. Ha úgy látjuk, hogy a 25 éves Petőfi az érett férfi erejével és tökéletességgel szól a versben, akkor most azt érezzük, hogy az életműve magaslatán álló Kodály 25 éves fiatalsággal ragad el bennünket … Bizonyára mindenki megérti, hogy a Néphadsereg énekkarának és nekem, a karmesternek mekkora boldogság a Nemzeti dal bemutatása.”

A Nemzeti dal nyilvános előadásának időpontja azonban egyre késett. Akkoriban már erősödött a társadalmi-politikai feszültség, és Petőfi verse, Kodály zenei tolmácsolásában a robbanás veszélyével fenyegetett. Az együttes azonban hosszú, 3 hónapos kínai turnéra készült …

Hogy az új Kodály-mű műsorra tűzése nem halasztható a kínai vendégszereplés utánra, azt a hivatalos szervek is tudták. A kérdés csak az volt, mikor, hol és ki rendezze meg a bemutatót?

Végül is a feladatot a Hazafias Népfront vállalta: a Károlyi-kertben „A magyar muzsika ünnepén” műsorra tűzték a Nemzeti dalt. A hatóságok ugyan kísérletet tettek, hogy a Filharmónia segítségével némi mondvacsinált rendezés-jogi kifogással elodázzák a bemutatót, de ez nem járt sikerrel.

1956. szeptember 4-én este, zsúfolt nézőtér előtt megtartották a hangversenyt, és a Rádió egyenes adásban közvetítette. A koncert első részében a Rádiózenekar játszott Lehel György vezényletével, a második rész műsorát pedig a Néphadsereg Művészegyüttese adta.

A hangversenyen megjelent Nagy Imrét és Kodály Zoltánt lelkesen ünnepelte a publikum.

1956. szeptember 6-án, – az utazás előtti estén – a Néphadsereg Művészegyüttese a Nemzeti Múzeum lépcsőjén Kodály Zoltán  Petőfi Sándor Nemzeti dalával búcsúzott a magyar közönségtől.

A rádióújság 1956. szeptember 16-ai címlapján a „történelmi eseménynek” nevezhető fénykép látható: a Magyar Néphadsereg művészegyüttese, Vass Lajos vezényletével a Nemzeti dalt énekli a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.

Akkor még senki sem sejthette a folytatást …

Az együttes hangverseny-turnéja december közepéig tartott, így Kínában szereztek tudomást az októberi forradalomról, s alig várták, hogy hazaérjenek. Elutazásuk előtt ugyan még szó volt róla, hogy hazafelé jövet Moszkvában is adnak hangversenyt, de a forradalmi események hírére a tagok megtagadták a szovjet fővárosban való fellépést. A sikeres szereplésről hazatért együttest büntetésül feloszlatták és a karnagyokat szélnek eresztették. Vass Lajost azért, mert abszolút tekintélyével nem akadályozta meg a tiltakozó demonstrációt.

Később az 1956. decemberében feloszlatott énekkart az Országos Filharmónia keretében Állami Férfikar néven újjáélesztették, amelybe a Honvéd-kórus énekeseinek többségét felvették.

Vass Lajos lett a karnagyuk.

*