Emlékezzünk Viski János zeneszerzőre
(Kolozsvár, 1906. június 10. – Budapest, 1961. január 16.)
Zeneszerző, főiskolai tanár
Viski János, a fiatal hegedűs
A kolozsvári születésű Viski János hegedűművésznek készült, ezt az ambícióját 19 éves korában (három önálló hegedűest után) a zeneszerzés kedvéért feladta,
és 1927-ben Kodály Zoltán tanítványa lett.
Kodály Zoltán (1882-1967)
A Zeneakadémián (1927–32) Viski kiválóan teljesített, Kodály Zoltán minden tanévben jeles minősítéssel értékelte egyik legkedvesebb tanítványa munkáját leckekönyvében. Tanulmányai befejezése után visszatért Erdélybe, de Kolozsvárról Zoványba költöztek édesanyjával, erről tanúskodik Kodály Zoltánnal 1933 és 1935 között folytatott levelezése. Ebben az időszakban komponálta első zenekari művét, az öt tételes Szimfonikus szvitet.
1940-ben a budapesti Nemzeti Zenede tanára, 1941-ben a kolozsvári Konzervatórium igazgatója volt. 1942-től pedig a budapesti Zeneakadémia zeneszerzés főtanszak tanára lett 1961-ben bekövetkezett haláláig.
Működése idején számos, később híressé vált hallgató mestere volt, például Dobszay László, Eötvös Péter, Földes Imre, Hidas Frigyes, Láng István, Károlyi Pál, Lendvay Kamilló, Petrovics Emil, Simon Albert, Soproni József, Szőllősy András, Szőnyi Erzsébet és sokan mások.
1961-ben hunyt el, egy munkahelyi vita után lett rosszul.
1960 végén volt egy ülés a Zeneakadémián, ahol Szabó Ferenc igazgató a plénum előtt
azzal vádolta Viski Jánost, hogy „reakciós metódusokkal tanítja a zeneszerzést.”
Egy ilyen kijelentés egyenlő volt a megsemmisítéssel. Viski akkor már szenvedett a szívével, a gyógyszere nem volt nála, kórházba került és amint a jelen levő tanítványai később tanúsították: nem is akart meggyógyulni. 1961. január 16-án befejezte életpályáját. Emléke tovább él tanítványaiban.
Sírja a Farkasréti temetőben
Műveit Budapesten kívül számos külföldi nagyvárosban is bemutatták, többek között Párizsban, Bécsben, Berlinben, Drezdában, Lipcsében, Rotterdamban, Zürichben, Stockholmban, Helsinkiben, Osloban, Luxemburgban, Prágában, Varsóban, Triesztben, Belgrádban, Bukarestben, Ankarában, illetve Portlandban és Torontóban.
Főbb művei: Szimfonikus szvit (1937), Két magyar tánc (1938), Enigma (1939), Hegedűverseny (1947), Zongoraverseny (1953), Gordonkaverseny (1955), Az irisórai szarvas (1958), kórusművek, dalok.
Viski János munkásságának elismeréseként Erkel-díjat (1954), Érdemes Művész címet (1955), és Kossuth-díjat (1956) kapott.
Dobos Kálmán (1931-2013)
Viski János emberi nagyságát mutatta, hogy tanítványául fogadta Dobos Kálmánt,
a szolnoki születésű fiatalembert, aki 14 évesen egy robbanásban elveszítette látását. Szülei a zenetanulásban támogatták. Zongoraművésznek készült, de mindinkább a zeneszerzés vonzotta. A zongora tanulmányok után többször megpróbált bejutni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára, de a felvételi bizottság néhány tagja a vakságot leküzdhetetlen akadálynak tartotta. Viski János mégis úgy határozott, hogy felveszi az osztályába, ahol 1957-ben meg is kapta a diplomáját.
Dobos Kálmán, az egykori hálás tanítvány 1963-ban monográfiát írt tanára életéről, művészetéről.
Részletek a RÁDIÓFÓNIA sorozatomból
Willem Mengelberg (1871-1951) holland karmester
Viski János Szimfonikus szvitje Mengelberg vezényletével (1939)
- március 6-án Budapesten vendégszerepelt Willem Mengelberg karmester, és a
Filharmóniai Társaság élén előadta Viski János Szimfonikus szvitjét is.
A sikertörténet két évvel korábban kezdődött a Rádióban, ahol 1937. december 12-én az akkor 31 éves zeneszerző Op. 1-es Szimfonikus szvitjét mutatták be.
Dohnányi Ernő, az akkori koncert karmestere ugyanis elküldte a partitúrát Willem Mengelbergnek, az amszterdami Concertgebouw vezető karmesterének. Mengelberg azonnal válaszolt a szerzőnek és nagy elismeréssel írt a szvitről. Egyben közölte, hogy felveszi azt műsorába. Így került sor a budapesti hangversenyre. A koncertlátogatók nagy érdeklődéssel várták a társadalmi eseményt jelentő Mengelberg szereplést.
Viski János darabját a virtuóz hangszerelés és a biztos mesterségbeli tudás jellemezte. Mengelberg volt az első, aki lelkesen megtapsolta a dobogón megjelenő szerzőt.
A budapesti hangverseny után pedig magával vitte a szvit partitúráját és Európa szerte bemutatta, ezzel elismerést szerzett a komponistának.
Rajter Lajos (1906-2000)
Viski János Enigma című művének bemutatója a Rádióban (1940)
- március 11-én a Rádióban hangzott el első alkalommal Viski János Enigma című szimfonikus költeménye, az Operaház tagjaiból alakult zenekar előadásában, Rajter Lajos vezényletével. A zeneszerzőt Balassi Bálint Aenigma című verse ihlette komponálásra, amely az elvesztett szerelmes iránti fájdalmat fejezi ki. Az enigma szó rejtvényt jelent és Balassi költeményének allegorikus voltára utal.
A Rádióban megtartott ősbemutató után röviddel sor került a mű hangversenytermi előadására is, amikor a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát Sergio Failoni vezényelte.
Erről a koncertről Gaál Endre, a Magyar Nemzet kritikusa így írt: „Az évadnyitó est újdonsága a kiemelkedő tehetségű zeneszerző, Viski János Enigma szimfonikus költeménye volt. Balassi hasonló című versét követő program-muzsika. A mű a legjobb minta, Kodály után indul. A kompozíció faktúrája igen jó. Viskiben van bátorság ahhoz, és ebben sok fiatal szerzőnk példát vehetne tőle, hogy őszinte legyen. A magyar ízlés szerint való dallam uralkodó szerepe, a tiszta és világos forma, a kifejező ritmus, a harmóniák és a hangszerelés nemes színe jellemzi a művet.”
Az ifjú zeneszerző Willem Mengelbergnek, az amszterdami Concertgebouw zenekar vezető karmesterének ajánlotta művét, aki ezt is, mint ahogy a pályaindító Szimfonikus szvitjét is, Európa-szerte sikerrel mutatta be. Az Enigma elnyerte a Kisfaludy Társaság tetszését is, olyannyira, hogy Viski Jánosnak, mint az 1935 és 1941 közötti években született legjobb alkotás szerzőjének ítélte oda a Greguss emlékérmet.
Bemutatták Viski János Hegedűversenyét (1947)
- április 27-én mutatták be Viski János Hegedűversenyét. A zeneszerző ezt a három tételes művét Zathureczky Ede hegedűművésznek ajánlotta. A nagy sikerű bemutató hangversenyen ő játszotta a szólót a Székesfővárosi Zenekar kíséretével, Fricsay Ferenc vezényletével.
Zathureczky Ede (1903-1959)
Viski János zeneszerző legvonzóbb témáit korábbi műveiben is a vonósokra bízta, a Hegedűversenyben azonban a kedvenc hangszere szóló szerepet kapott. A zeneszerző hosszú ideig érlelte magában a művet. Erre az alkotó módszerére utal Dobos Kálmán, az egykori tanítvány írása is: „Az olyan alkatú művész számára, mint amilyen Viski János is volt, teljes nyugalom szükséges ahhoz, hogy alkotni tudjon. Lassan dolgozott, de folyamatosan és könnyedén, rendszeresen, szigorú munkaterv szerint.
A komponálás sohasem jelentett számára megerőltetést, azonban az önmagával szemben támasztott igények megkövetelték a felvetődő témák rendkívül gondos választását. Az elkészült műveket többször, alaposan átdolgozta, csiszolta és csak ezek után adta ki kezéből.”
Ferencsik János (1907-1984)
Viski János: Zongoraverseny (1953)
- április 26-án a Rádiózenekar Ferencsik János vezényletével mutatta be
Viski János Zongoraversenyét Bánhalmi György szólójával. A szerző ezt a művét Kodály Zoltánnak ajánlotta 70. születésnapja alkalmával. A május 30-i hangversenytermi bemutató után Sárközy István a Szabad Nép hasábjain így méltatta a darabot: „Viski János komoly művészi tudással és hangszerismerettel megírt zongoraversennyel gazdagította a magyar versenymű-irodalmat. A háromtételes mű szorosan kapcsolódik a 19. század romantikus hagyományaihoz, ugyanakkor beilleszkedik a 20. század haladó műzenéjének légkörébe. Témájának lírai és drámai ereje, a konfliktusok kibontása sok erőt és szenvedélyt tükröz. A Zongoraverseny legnagyobb erényei közé tartozik a szólóhangszer és zenekar szembeállításának igazi versenyszerűsége és az, hogy a zongoraszólam kitűnően használja a hangszer-adta művészi lehetőségeket.”
Viski János: Gordonkaverseny (1956)
Az 1956-os év Kossuth-díjasai között volt Viski János zeneszerző.
Legújabb művét, a Gordonkaversenyt 1955. december 14-én mutatták be hangversenyteremben, a versenymű hangfelvétele pedig 1956. januárban készült el a Rádióban. A gordonkaszólót Banda Ede játszotta, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényelte.
Pándi Marianne zenetörténész így írt a zeneszerzőről: „Viski János a magyar romantikus zene legjobb hagyományainak volt folytatója, nemcsak a népdalok alkotó módon történő adaptációja tekintetében, hanem a hangszerek természetének alapos ismeretében is. Nem véletlen, hogy életműve középpontjában éppen hangszeres versenyművei állnak.”
Viski János életművének egyik kutatója, volt tanítványa: Dobos Kálmán.
Az általa írt monográfiában ez olvasható: „Viski János a Hegedű– és Zongoraverseny sikereit követő néhány év múltán, ismét a versenymű formájához fordult. Ezúttal a gordonka kapta a szóló-szerepet. A Gordonkaverseny szintén bizonyítéka Viski pompás dallaminvenciójának és annak, hogy bár egész életműve, egyéni úton ugyan, de a Kodály-iskola alapján haladt, mégis élénk érdeklődéssel figyelt más művészi törekvésekre is és képes volt azok eredményeit beolvasztani saját, kiépített művészetébe.”
Viski János
Elhunyt Viski János zeneszerző (1961)
- január 16-án 55 éves korában, rövid betegség után váratlanul elhunyt Viski János zeneszerző, főiskolai tanár.
Viski először a kolozsvári Zenekonzervatórium igazgatója, majd 1942-től kezdve a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára volt. Egyik tanítványa, Dobos Kálmán, monográfiát írt életútjáról, zeneszerzői munkásságáról. Ebből idézek:
„Viski János reánk maradt műveiből pontos képet nyerhetünk egy különös, zárkózott egyéniség benső világáról. És ez a világ, minden zárkózottsága mellett, az emberszeretet melegét árasztotta maga körül, a természet ragyogó szépségét tükrözte vissza, a benne fogant művészi alkotásokban és a mindennapi életben egyaránt.
A Bartók és Kodály utáni nemzedék jelentős alakja ő és művészete értékes színt jelent a magyar zene mozaikjában.”
Bródy Tamás (1913-1990)
A Rádióújság Mit vezényelek a héten? című sorozatában Bródy Tamás karmester az
- február 22-ei hangversenyének műsoráról számolt be. Többek között ezt mondta:
„A Rádiózenekar koncertjét a 6-os stúdióban tartjuk meg és fő műsorszámunk a nemrég elhunyt Viski János Enigma című szimfonikus költeménye. Az Enigma karrierje a 30-as évek közepén kezdődött el, amikor Viski János az akkor még új művet be akarta mutatni a Budapesten tartózkodó világhírű karmesternek, Willem Mengelbergnek. Miután engem Viskihez afféle atyafiság fűzött, merthogy mindketten erdélyiek voltunk, engem kért meg, zongorázzam el Mengelbergnek. A találkozóra, érdekes véletlen, éppen a Rádió 1-es stúdiójában került sor. A mester leült az egyik sarokba és végighallgatta az Enigmát. Az utolsó akkordok után hosszasan hallgatott, majd kijelentette: a művet rövidesen bemutatja az amszterdami Concertgebouw zenekarával. Úgy is lett és Viski kompozíciója ezzel megkezdte immár három évtizedes sikeres nemzetközi pályafutását. Amikor három hónappal ezelőtt hangszalagra vettük a művet, még élt szerzője – közvetítése ma már kegyeletes emlékezés reá.”
Viski János zeneművei ma is várják újbóli felfedezésüket.
Viski János műveinek rádiós felvételei
1952 Enigma – szimfonikus költemény + Induló + Szimfonikus szvit
1953 Virág és pillangó (Vörösmarty Mihály)
1955 Harsan a kürtszó (Rossa Ernő)
1956 Gordonkaverseny
1957 Két magyar tánc + Virág és pillangó (Vörösmarty Mihály) (2. felvétel)
1958 Hegedűverseny + Zongoraverseny
1959 Az irisórai szarvas – ballada baritonszólóra és zenekarra (Áprily Lajos)
1962 Hegedűverseny (2. felvétel)
1963 Enigma – szimfonikus költemény (2. felvétel)
1964 Harsan a kürtszó (Rossa Ernő) (2. felvétel)
1972 Induló (2. felvétel)
1974 Verbunkos induló
1983 Virág és pillangó (Vörösmarty Mihály) (3. felvétel)
1988 Hegedűverseny (3. felvétel)
*