Emlékezzünk Lendvay Kamilló zeneszerzőre

Emlékezzünk Lendvay Kamilló zeneszerzőre

(Budapest, 1928. december 28. – Budapest, 2016. november 30.)

 

Lendvay 2

Lendvay Kamilló

 

1949-ben nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol 1957-ig Viski János zeneszerzés-tanítványa volt, és két évig Somogyi László karmestertől is tanult.

1962-2007-ig  a Magyar Rádió lektora. 1972-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet-tanára lett, 1976-tól 1992-ig tanszékvezető egyetemi tanára volt.

Zeneszerzői munkássága rendkívül szerteágazó, a zenei műfajok csaknem mindegyikére kiterjed, a szimfonikus művektől a kamarazenén át az operáig terjed,

és figyelemre méltó fúvószenekari munkássága is.

Még főiskolás korában írta Mesemondó tánc című fúvószenekari darabját,

a Triószerenádot, a Rapszódiát hegedűre és zongorára, valamint a Vonóstriót.

A magyar zenei élet figyelmébe 1960-ban került, amikor bemutatták Concertinóját. Az 1970-es évek fontos alkotásai az Orogenesis című oratórium és a Pro Libertate című kantáta, illetve a Thomas Mann József és testvérei című regénye alapján íródott Jelenetek kantáta. 1972-ben, a Magyar Televízió felkérésére komponálta A bűvös szék című egyfelvonásos operáját, amely Karinthy Frigyes írása alapján készült. Ugyancsak a televízió rendelte mega A tisztességtudó utcalány című operát (Jean-Paul Sartre drámája alapján), amelyet az intézmény 1978-ban mutatott be. 1975-ben komponált Csellóverseny-e a trieszti zeneszerzőverseny I. díját nyerte el. 2000-ben Zongoraversenyt írt, 2007-ben a Bartók vonósnégyes ötvenéves fennállására komponálta a II. vonósnégyest (2008-ban mutatták be).

 

Részletek a RÁDIÓFÓNIA sorozatomból

 

Lendvay Kamilló: Concertino zongorára és fúvós együttesre (1960)

A Rádióban 1960. szeptember 8-án mutatták be Lendvay Kamilló Concertino zongorára és fúvós együttesre c. művét, Almásy László zongoraművész és a Budapesti Koncert fúvószenekar előadásában, Lehel György vezényletével.

 

Lendvay 1

Az előző évben, a Rádióújság 1959. december 6-ai számában egy írás így kezdődött:

„Új zeneszerző nevét ismerte meg a rádióhallgató: Lendvay Kamillóét, akinek egy kórusművét pályadíjjal jutalmazták. Az ifjú zeneszerző „élete első interjújában” így mutatkozott be: „Ebben az évben (1959-ben) nyertem el diplomámat a főiskolán, ahol zeneszerzésben Viski János növendéke voltam. Voltaképpen már 5 éves korom óta muzsikálok, Molnár Antal professzor fedezte fel bennem a zene iránti hajlamot.

Első szimfonikus művem a Tragikus nyitány volt, kamaraműveim közül talán a

Trió-szerenádot szeretem legjobban, melyet a Ney-trió játszik. Több, hegedűre és zongorára írt darabomat Kocsis Albert és Bálint Ágnes játszotta.  Legutóbb pedig Hollós Lajos szerkesztő felkérésére komponáltam a Concertinót zongorára és fúvós-együttesre. Ezt a darabot mindössze három hét alatt írtam. A munka koncentráltan és könnyen ment, talán azért, mert a zongorával a kezdetek óta bensőséges és szoros kapcsolatom van és a fúvós hangszereket is szeretem.”

 

Lendvay Kamilló: Hegedűverseny (1963)

  1. április 14-én hangzott el bemutatóként Lendvay Kamilló Hegedűversenye a Zeneakadémia nagytermében. A Rádió felkérésére komponált mű szólóját Kocsis Albert, a korszak egyik legkiválóbb hegedűművésze játszotta, a Rádiózenekart Erdélyi Miklós vezényelte. A zeneszerző ezért a kompozícióért 1964-ben Erkel-díjat kapott.

Kocsis Albert

Kocsis Albert (1930-1995)

Breuer János a koncert után írott kritikájából idézek: „Lendvay Kamilló, a fiatal zeneszerző, már jelentős sikerekre tekinthet vissza. Zenekari műveit többször előadták itthon és külföldön is. Kórusai, tömegdalai az egész országban elterjedtek.

A komponista sikereinek titka egyrészt abban rejlik, hogy nagy szakmai felkészültséggel rendelkezik, a zenei élet gyakorlatában is jártas, másrészt abban, hogy a közérthetőséget nem áldozza fel a korszerűség követelménye miatt. Műveiből azonban kitetszik, hogy foglalkoztatják a modern hangzás problémái is, s ebben a fejlődésben a most bemutatott Hegedűverseny jelentős állomás. A zenetörténet számtalanszor bebizonyította már, mennyire szerencsés, ha egy-egy új mű konkrét előadó számára készül, ha a zeneszerző írás közben figyelembe veszi az interpretátor alkatát, technikai és zenei felkészültségét. Lendvay Kamilló Kocsis Albertnek szánta Hegedűversenyét, mivel a darab lírikus alaptartása a művész egyéniségével különösen egybevág. A mű dallamvilágára sok helyütt a tizenkét-fokú technika nyomja rá a bélyegét, s a zeneszerző ezt az elvet szerencsésen egyezteti a dallamosság igényével.”

 Lendvay Kamilló  A bűvös szék c. operája a Televízióban (1972)

A Magyar Rádióban az 1950-es években kezdődött el az a mecénási szerep, amely új magyar művek – köztük daljátékok, operák alkotására buzdította a zeneszerzőket. A Rádió felkérésére készült például Farkas Ferenc Csinom Palkó c. daljátéka 1949-ben, és Ránki György Pomádé király új ruhája c. meseoperája 1951-ben. A sikeres kezdet után a sort hosszan folytathatnám.

 

Karinthy 1

Karinthy Frigyes (1887-1938)

 

Bánki László, a Magyar Televízió szerkesztő-rendezője is hasonló operamecénási tervet álmodott és „Zenés tv színház” címmel elindított egy nagyszabású sorozatot.

Az első tv-opera témájául Karinthy Frigyes Bűvös szék című novelláját választották és Devecseri Gáborra bízták a szövegkönyv versbe öntését. A komponálásra pedig Lendvay Kamillót kérték fel, akihez köztudottan közel áll Karinthy írói-világa. Ám amikor a zeneszerző elolvasta a szövegkönyvet, úgy érezte, hogy néhány módosításra volna szükség. Fel is kereste az akkor már nagybeteg Devecseri Gábort a Kútvölgyi kórházban.  A költő helyeselte Lendvay elgondolását, ígérte is, hogy amikor jobban lesz, elkészíti a változtatást – erre azonban már nem kerülhetett sor, mert 1971 nyarán meghalt. Így a szövegkönyv szükséges módosítását a komponista fejezte be.

 

Bűvös szék

 

A „Zenés tv színház” első produkciójaként 1972. szeptember 30-án mutatták be Lendvay Kamilló operáját. A megjelent kritikák közül Raics Istvánt idézem:

„A sorozatot és annak első darabját érthető várakozás előzte meg: annál is inkább, mert a választásnak eleve bizonyos rangot biztosított a szerző személye. Lendvay Kamillót a magyar zenei élet egyik legképzettebb fiatal mesterének ismerjük, akit invenciója, felkészültsége mellett alapos színházismerete, dramaturgiai gyakorlata is támogat ebben a műfajban.”

Albert István a „Zenés tv színház” premierjéről így fogalmazott: „Az esemény örvendetes: új magyar kamara-opera született a televízió jóvoltából. Lendvay Kamilló – csak helyeselhetően, a tréfa, a burleszk helyett a szatírára hangolt. A zeneszerző eszköztára az utóbbi években értékesen gazdagodott, amely érződik ezen a munkáján is, bár – nyilván a nagyszámú és sokrétegű tévénézőkre való tekintettel – megmaradt az általánosan elfogadott zenei kifejezésmód keretei között. De így is találót, szellemeset alkotott.”

Lendvay Kamilló Bűvös szék c. operája nemcsak a Televízióban, hanem a Rádióban is megszólalt, sőt külföldi színpadokon is sikerrel előadták. A témául választott szatirikus történet az 1920-as években játszódik, de tartalma később is aktuális maradt. Az igazmondásra kényszerítő, bűvös székben mindenki kiesik hivatalos szerepéből, nem azt mondja, amit várnak tőle, hanem amit igazán gondol.

 

 Lendvay Kamilló: A tisztességtudó utcalány – opera (1979)

Az 1979-es esztendőben nagy sikert ért el Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című egyfelvonásos operája, melynek zenei felvétele április 1-jén a Rádióban szólalt meg, április 6-án pedig a televízió képernyőjén láthatta a közönség.

A Zenés TV Színháza számára 1972-ben az első darabot is Lendvay Kamilló komponálta: Karinthy Frigyes  Bűvös szék című szatirikus darabja alapján.

A televízió nagy sikerű sorozata az eltelt hét év alatt 13 új zenés bemutatóval gazdagodott.

Lendvay Kamilló újabb operájának szövegkönyvét Jean-Paul Sartre drámájából maga írta. A dráma és az opera arra keresi a választ, meddig terjed az egyén választási, döntési szabadsága, hiszen a szereplők nem hősök, hanem az őket körülvevő világ kiszolgáltatottjai. A Magyar Rádió hangfelvétele a Hungaroton jóvoltából hamarosan hanglemez formájában is megjelent és jelentős nemzetközi elismerésben részesült: a Francia Akadémia nagydíját kapta. Komlós Katalin hanglemez-kritikájából idézek: „Lendvay Kamilló  A tisztességtudó utcalány című operája rendkívül jól énekelhető, látszik, hogy a szerző ismeri a szöveg-megzenésítés fortélyait. A szereplők közül Pászthy Júlia viszi el a pálmát: fantasztikus szín- és árnyalat-gazdagsággal formálja meg Lizzie szólamát, muzikalitása és hangszépsége megragadó. Szép hangon énekel Gáti István, érzelmi fűtöttséggel vesz részt az előadásban Gulyás Dénes, a legdrámaibb figura: a Néger szerepe pedig Polgár Lászlóé. A bonyolult partitúra igen pontosan, korrektül szólal meg a Rádiózenekarból alakult Kamaraegyüttes előadásában, Breitner Tamás vezényletével.”  

Polgár László

 Polgár László (1947-2010)

Lendvay Kamilló: Jelenetek Thomas Mann „József és testvérei”

tetralógiájából (1984)

A Zeneakadémia nagytermében mutatták be 1984. február 5-én Lendvay Kamilló Jelenetek Thomas Mann „József és testvérei” tetralógiája alapján komponált kantátáját. A mű 1978 és 1981 között keletkezett, a Rádió felkérésére. A Lehel György karmesternek ajánlott kantátát Kincses Veronika és Polgár László valamint a Rádiózenekar adta elő.

Thomas Mann

Thomas Mann (1875-1955)

Lendvay Kamilló három részletet választott ki Thomas Mann monumentális regényéből, amelyet a világirodalom legszebb szerelmi vallomásai között tart számon. Ezeket a szerelmi témájú részleteket azonban átszínezi a halál érzete. A nagyszabású mű központi témája Ráhel és Jákób szerelme. Az első tétel Ráhel türelmetlen szerelmi vallomása, a második tételben a Ráhelt vigasztaló Jákób szenvedélyes, erőt sugárzó melódiái szólalnak meg, és a harmadik tétel Ráhel búcsúja: meg-megszakadó énekbeszéd, lírát, fájdalmat, tragikumot, elmúlást sejtető zene.

 

Lendvay 4

 

Lendvay Kamilló négy héttel a 88. születésnapja előtt, 2016. november 30.-án meghalt.

Elismerései: Erkel Ferenc-díj (1962, 1964, 1978), Érdemes Művész (1986),

Kiváló Művész (1997), Kossuth-díj (1998)

 

Emléktábla

 

Lendvay Kamilló egykori lakóépületénél, a Szent István park 23. számú házon 2018. október 30.-án felavatták az emléktábláját.

A zenei élet nevében Madarász Iván zeneszerző többek között ezt mondta:

„Lendvay Kamilló egész életében szerzői bátorsággal haladt végig a maga által kialakított útján, következetesen „lendvayul” beszélt, olyan, egyedül rá jellemző stílusban, amely mégis nagyon sok zeneszerető szívéhez-füléhez eljutott. Egyfajta stílusegységbe befoglalta egész életművét. Ez a nyelvi következetesség azért is imponáló, mert Lendvay mint gyakorló muzsikus százféle zenei nyelvet birtokolt: bármilyen stílusban improvizált, vagy akár jazzt játszott.

Muzsikus vére a zene minden területén megnyilatkozott, a komponálás mellett dirigált, zongorázott, tanított. Zongoraversenyének koncertjein gyakran saját maga ült a hangszerhez a pódiumon. Hihetetlenül gazdag az életműve, nem csak mennyiségileg, hanem műfaji sokféleségében. Szinte nincs olyan műfaj, amelyben jelentős művei ne születtek volna. Oratóriumok, kantáták, szimfonikus és versenyművek mellett az előadóművészek számára is vonzó szóló- és kamaraművek, dalok hosszú sora jelzi ezt. És nem utoljára drámai művei. Operái: A Bűvös szék, és A tisztességtudó utcalány nemzetközi sikere is bizonyítja ezt.”

 

 Lendvay Kamilló műveinek rádiós felvételei

1955 e-moll fantázia

1956 Rapszódia

1958 Kis szvit, Mesemondó tánc + Néphadsereg napja – induló

1959 Tragikus nyitány + Concertino zongorára, fúvósokra, hárfára és ütőhangszerekre
Dal a Tanácsköztársaságról (fúvós) + Kis szvit + Dal a Tanácsköztársaságról (kórus)
Harminc esztendő – három férfikar (Hollós Korvin Lajos) + Köszöntő (Várnai Zseni)

1960 S fölgyúl egy fénysugár (Raics István) + Sztálinváros ünnepel (Kövesdy János)

1961 Mauthausen + A rendíthetetlen ólomkatona + Három farsangi maszk
Mit teszek, ha felnövök? (Nádas Katalin)

1962 Mit teszek, ha felnövök? (Nádas Katalin) (2. felvétel) + Példa és remény

1963 Hegedűverseny + Katonanóta (Kövesdy János) +      Új kor nyitánya – mikrokantáta         (Garai Gábor) + A három testőr – zenés játék (részletek)

1965 Négy duó

1966 Négy invokáció zenekarra + Scherzo + Dózsa siratója (Kövesdy János)

1968 Harminc esztendő – három férfikar (Hollós Korvin Lajos) (2. felvétel)
Hej, kukorékol a kakas (Kövesdy János) + Téli reggel (Hollós Korvin Lajos)

1969 Éjszaka – I. (Radnóti Miklós) + Hej, kukorékol a kakas (Kövesdy János) (2. felvétel)
Mary Morison madrigálja + Sulinóták (Kövesdy János) + Knock out! – zenés játék részletek

1970 Kamarakoncert + Canzone allegra (Kövesdy János) +
Orogenesis – Uj hegyek születtek – oratórium V.I. Lenin emlékezetére

1971 Mesemondó tánc (2. felvétel) + Scherzo (2. felvétel) + Négy duó (2. felvétel)
Napraforgó (Kövesdy János) + Kocsiút az éjszakában – dalciklus 7 előadóra (Ady Endre)

1972 Azért, hogy én eszem, iszom (Weöres Sándor) + Napraforgó (Kövesdy János)

(2. felvétel)

  • 11 kétszólamú gyermekkar (Weöres Sándor) + Míg az ember (Kövesdy János)
  • és 2. felvétel) + Veszprém megyei bányászdalok

1974  Kifejezések (Espressioni) + Dal a Tanácsköztársaságról (fúvós) (2. felvétel)
Néphadsereg napja – induló (2. felvétel) + Cserfesnóta (Kövesdy János)
Dal a Tanácsköztársaságról (kórus) (2. felvétel) + Mesebeli bál (Donászy Magda)
Míg az ember (Kövesdy János) (3. felvétel) + Szél hozott, szél visz el (Szabó Lőrinc)

1975  Gordonkaverseny + Rapszódia (2. felvétel) + Éjszaka – II. (Váci Mihály)
Töredék (Kövesdy János)

1976  Hangulatok (Disposizioni) + Köszöntő (Várnai Zseni) (2. felvétel)
Óriások éneke (Kövesdy János) + Tótágas – gyermekopera (Horgas Béla) – részletek
Töredék (Kövesdy János) + Pro libertate – Rákóczi kantáta (szövegét a Rákóczi kor                        emlékeiből összeállította Kőháti Zsolt)

1978  Biztató (Kassák Lajos) + Bóbita (Weöres Sándor)

1979  Hegedűverseny (2. felvétel) + Sotto voce No. 1. (Horgas Béla)
Táncrahivó (Kövesdy János)

1980  Egy cimbalomdarab átváltozása (Travestia) + Öt pökhendi ötlet rézfúvós szeksztettre
Sotto voce No. 2 (Paul Verlaine: Őszi chanson c. versére, Tóth Árpád ford.)

1981  A csend harmóniája + Néphadsereg napja – induló (3. felvétel)
Öt pökhendi ötlet rézfúvós szeksztettre (2. felvétel) + Öt tétel idézőjelben
Kvintzene + Téli reggel (Hollós Korvin Lajos) (2. felvétel) + Jelenetek Thomas Mann:    József és testvérei c. tetralógiájából – kantáta szoprán- és basszusszólóra, zenekarra

1982  Augusztus végén (Kövesdy János) + Sotto voce No. 2 (Paul Verlaine: Őszi chanson c.           versére, Tóth Árpád ford.) (2. felvétel)

1983  Concertino zongorára, fúvósokra, hárfára és ütőhangszerekre (2. felv.)
Mesemondó tánc (3. felvétel) + Sotto voce No. 1. (Horgas Béla) (2. felvétel)

1984  Kis szvit (3. felvétel) + Öt pökhendi ötlet rézfúvós szeksztettre (3. felvétel)
Ahogy tetszik (As you like it) + Senza sordino

1986  Cimbalomverseny + Dispozizioni

 

*