Bieliczkyné Buzás Éva: Bocskai István fejedelemre emlékeztünk

Bieliczkyné Buzás Éva: Bocskai István fejedelemre emlékeztünk

  1. október 30-án délután, a Kulturális Központ II. emeleti Zenetermében

Bocskai_Istvan 2Bocskai István

 

2020 február 28-a után – tehát másfél éve – a Pandémia kifogott rajtunk. Hiányoltuk a Versmondó kör rendszeres próbáit és fellépéseit. Most végre itt vagyunk.

Ebben az évben van 415 éve annak, hogy Bocskai István erdélyi fejedelem városunkba telepítette a hajdúkat. Ezt az eseményt minden évben, szeptember 2-án, a város napján megünneplik. Mi ebből most kimaradtunk. De, úgy gondoltuk, hogy ha az év vége felé is, de mi is emlékezzünk Bocskai Istvánra.

Bocskai üdvözlése 001

Bocskai a hajdúk élén

Bocskai István korának és életének bonyolult történetéből egy rövid, lényegre törő dolgozatot állítottam össze és megkértem Dr. Sós Csaba igazgató urat, Papp András írót, Kovácsné Julikát a Hajdúszoboszlói Polgári Olvasókör elnökét, valamint Dóróné Balázs Katalint, Gombos Ildikót és Kordásné Szász Melindát a Versmondó kör tagjait, vegyenek rész az emlékezés felolvasásában. Ők ezt szívesen megtették a következő sorrendben:

IMG_20211030_162259

Bocskai gyermek és ifjúkora a szabadságharcig (Sós Csaba)

Sokáig úgy vélték, hogy Bocskai István Kismarján született (ő maga is „szülőföldjének” nevezte a települést), de kiderült, hogy a későbbi erdélyi és magyar fejedelem nem itt, hanem Kolozsvárott látta meg a napvilágot. Izabella királyné ugyanis a nemesek egy részét fogságba vetette, köztük Bocskai Györgyöt is. 1556 végén a család ezért került Kolozsvárra. Ahol felesége, Sulyok Krisztina 1557. január 1-jén világra hozta második gyermeküket, Istvánt, Mátyás király szülőházától pár lépésnyire lévő épületben.

Szabadulásuk után Bécsbe mentek, így Bocskai István gyermekkorának nagy részét. Bécsben, majd Prágában töltötte. Körülbelül 11-12 éves korától apródként szolgálta az uralkodót, és ezalatt katonai alapismeretekhez jutott. 17 évesen pedig bekerült az udvari testőrök közé, ahol komolyabb katonai, államigazgatási és politikai tudást szerzett. Ezek az évek nagy hatással voltak az ifjú személyiségének fejlődésére. Bocskai István 1576-ban hazatért Erdélybe. Nem ment vissza a Habsburgok udvarába, hanem Báthory István Erdély fejedelme és lengyel király szolgálatába szegődött.

Bocskait 1602-ben – miután szót emelt Basta tábornok rémuralma ellen – börtönbe vetették, szabadulása után bitokaira vonult vissza. A Habsburgokból kiábrándult hadvezért Bethlen Gábor biztatta a szabadságharc kirobbantására. Erdély egymaga nem rendelkezett elegendő erővel az ellenálláshoz, így a fejedelemség csatatérré vált, a törökök és a Habsburgok csapatai is pusztították. Miután levelezésük a császáriak kezére került, akik Bocskai birtokait el akarták kobozni, végül a hajdúk élére állva felkelést robbantott ki. A hajdúkon kívül az elégedetlen jobbágyok, később pedig a városi polgárság és a nemesség nagy része is támogatta küzdelmüket.

DSC00012

Kik voltak a Hajdúk? (Dóróné Balázs Katalin)

A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak.  Nevük valószínűsíthetően a hajtó vagy hajdó szavakból ered. Feladatuk volt a csorda őrzése, ami időnként fegyveres fellépést is igényelt, mivel meg kellett védeni a jószágot a rablóktól vagy a ragadozó állatoktól.

A vágásra érett állatokat Ausztriába, Dél-Németországba, és Észak-Itáliába terelték, ahol jó pénzért eladták. A török hódoltság idején ez volt a Magyar Királyság bevételének legnagyobb forrása.

A történelmi fordulat 1604 őszén következett be. A császári csapatok által megtámadott földesúr, Bocskai István, a hajdúkhoz fordult, őket kezdte toborozni, hogy felvehesse a harcot az ellene készülő csapatok ellen.

Bocskai földet és békés letelepedést kínált a hajdúknak, ezzel sikerült bennük felébreszteni a nemzeti öntudatot. 1604. október 14-ről október 15-re virradó éjjel Álmosd és Bihardiószeg térségében döntő győzelmet arattak a császári sereg felett. Így kezdődött történelmünk első nagy Habsburg-ellenes felkelése, a Bocskai-szabadságharc.

A hajdúk letelepítését Bocskai Korponán 1605. december 12-én kelt ünnepélyes okiratában mondta ki. Ebben 9254 hajdú vitéznek nemességet adományozott, és családostól letelepített, saját birtokain.

Idézet az okiratból: „Hogy pedig a mi említett vitézeink bizonytalan lakhelyeikről el ne széledjenek, és idegen joghatóság alá ne kerüljenek, hanem mindenkor meghatározott állandó helyen lakva minél hasznosabb és sikeresebb szolgálatot tehessenek.”

  1. szeptember 2-án Kassán kelt újabb okiratában megnemesítette és Szoboszlóra telepítette a Halasi Fekete Péter kapitány alatt harcoló lovas hajdúkat.

DSC00014

Bocskai István jelentősége (Kovácsné Julika)

A szabadságharc során Bocskai Istvánt 1605-ben először Erdély, majd egész Magyarország fejedelmévé választották. A három részre szakadt Magyarország egyik jelentős hadvezére és az Erdélyi Fejedelemség további jövőjét meghatározó politikai vezető volt.

A császár és Bocskai is a tárgyalások híve maradt, emiatt nem halasztódott tovább a konfliktus: az 1606. június 23-án megkötött bécsi béke biztosította Erdély önállóságát és a Királyi Magyarország jogállásának megtartását. A tizenöt éves háború lezárásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett, továbbá jelentős szerepet játszott a reformációban.

  1. a győzelmes éve egyúttal a fejedelem halálának éve is volt. A nyugalom és béke évei következhettek volna a fejedelem életében. Sajnos nem így történt. Nemzetmentő munkájának elvégzését alig élte túl. Már az 1606. év közepén betegeskedni kezdett. Pontosan senki nem tudta, mi a betegsége valójában. A mai tudomány szerint vízkór, latinul ödéma kínozhatta.

Ő maga és környezete mérgezésre gyanakodott. A fejedelem kassai betegágyánál sokan megfordultak. December 17-én közölte udvari papjával, hogy végrendelkezni akar. Ezután már rövid időre sem tért vissza ereje, 1606. december 29-én nemes lelke az égbe szállt.

  1. február 3-án indult el a gyászmenet Bocskai földi maradványaival Kassáról Erdélybe, Gyulafehérvárra.

Hajdú

Hajdú

 

Emlékek Bocskai István utóéletéről

Gyermekkori emlékeim Kismarján és Nagykerekiben (Bieliczkyné)

 

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Kismarjai templom

Kismarjai templom belülről

A Bocskai kripta lejárata

 

DSC00072

Lévay József: BOCSKAI (vers, Nagykereki, 1849 április 29) (Gombos Ildikó)

Itt járok, hol egykor ő járt, / Nézem ezt a régi várat, /

Melyben ő rá nyugalom várt, / Midőn a harcon kifáradt. //

 

Vár volt a ház, melyben lakott, / Övedezve bástyafallal. /

Látom, az is birkózhatott /Nem egy kemény zivatarral. //

 

A jövőt tán itt tervezte, / Itt ápolta honfi lángját, /

A szabadságot kereste, / nem a király koronáját. //

*

Ki van itthon, vagy nincsen senki sem? / Nem a házat, a gazdát keresem, /

Keresem a szabadság vitézét, / Hős Bocskait, a hajdúk vezérét. //

 

Nincsen itthon, oh de hogy’ is volna? / Felriadt az első ágyúszóra, /

Hazájáért elhagyta a várat. / Örül, hogyha ismét kardot ránthat. //

 

El-kiszállt az ismert csatasíkra, / Mint a sas, mely fiait tanítja, /

Szelleme leng ősi zászlajával, / A diadalt hordozza magával.

 

(Lévay József (Sajószentpéter, 1825. november 18. – Miskolc, 1918. július 4.) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.)

DSC00024

Korona – részlet a Szókimondóban megjelent írásból (Papp András)

 

Kiállítás Hajdúszoboszlón: Fejedelmi Kincstár (Gombos Ildikó)

Kiállítás Hajdúszoboszlón

Bocskai István magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme volt.

A koronájának akkora hatalmat tulajdonítottak, hogy a Habsburgok valósággal rettegték: a fejedelem halála után, 1610-ben Bécsbe vitették, azóta a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik. Ugyanakkor a mai napig a magyar és a román állam is tulajdonának tartja.

Fejedelmi Kincstár

  1. június 26-án rendkívüli esemény történt Hajdúszoboszlón, a Bocskai István Múzeum megújult épületszárnyában felavatták a Fejedelmi Kincstárt. Itt látható Bocskai István koronájának és jogarának hiteles másolata. Az eredeti műtárgyak a bécsi Múzeumban vannak. Szerencsére engedélyezték Takács József ötvösmesternek és munkatársainak, hogy alaposan tanulmányozzák az eredeti koronát, amit minden oldalról lefényképeztek és számítógépes grafikai felvételeket készítettek róla. Ezek alapján dolgozott húsz szakember több mint két évig, és elkészült a csodálatos alkotás, városunk legújabb büszkesége: Bocskai István koronájának és jogarának másolata.

Mivel az eredeti műtárgy egyetlen győztes szabadságharcunk szimbóluma, s egyben a hajdúk szabadságküzdelmeinek jelképe is, amíg az eredeti műtárgy haza nem kerül, készítői ezzel szeretnék szemléltetni a korona jelentőségét. Céljuk, hogy a városban jelen legyen minden olyan eseményen, ahol a hajdú múltról van szó, ezzel erősítve a hajdú önmeghatározást.

 

DSC00035

A Reformátorok fala Genfben (Kordásné Szász Melinda)

A Reformáció nemzetközi emlékműve a kálvinista egyházaknak emléket állító építmény, emlékfal a svájci Genfben. Az emlékmű alapkövét 1909-ben, Kálvin János (1509–1564) teológus, egyházreformátor születésének 400. és a Genfi Egyetem alapításának 350. évfordulóján helyezték el. Az emlékmű mintegy 100 méter hosszú, egyenes, tudatosan dísztelenül hagyott kőfal, amely az Egyetem főépületével szemben húzódik.

Az emlékfal teljes hosszában végigvonul a latin nyelvű POST TENEBRAS LUX felirat, jelentése „Fény a sötétség után”. Ez a református Genf és minden olyan református közösség jelmondata, akik számára a protestáns reformáció a világosság visszatérését jelenti a világba.

A központi szoborcsoporttól jobbra és balra kisebb, kb. 3 méter magas szoboralakok állnak, amelyek a reformációval kapcsolatban álló, azt segítő, előmozdító, református vallású történelmi személyiségeket ábrázolják, mellettük domborművek mutatják azt az eseményt, amely az illetőt megemlékezésre méltóvá tette.

Bocskai István a reformációért a legtöbbet tevő nagy magyar politikusok egyike volt, ezért Genfben a reformáció emlékműve egyik szobra az ő alakját őrzi, alatta felirat egyik jelmondatával: „Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényeinknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük.”

Az emlékmű megihlette Illyés Gyulát, aki A reformáció genfi emlékműve előtt címmel írt verset. A hatalmas „versszimfónia” 1946-ban, a vesztes háború után, az új korszak kezdetén készült. Bocskai Istvánt csak kétszer, röviden említette.

Reformáció emlékműve

bocskai_szobor_genf

A gyermek szereplőink segítségével egy kuriózumot, különlegességet mutattunk be:

Debreceni Szappanyos János 1605-ben írt versét adtuk elő: Katonák üdvözlése Bocskai Istvánhoz, fejedelemmé választásának tiszteletére.

 

Az szép szabadságra, Magyarság javára Törekedő jó urunk,

Úri dicsőségből, Mint Krisztus mennyekből, Alá szállott gyámolunk:

Szolgai ruhában, Katona formában, Hallgasd meg azt mit írunk!

 

Az kinek örvendünk, Most annak éneklünk, Vitézlő öltözetben:

Sisakban, fegyverben, Lovakon nyergekben, Sátor alatt mezőkben:

Jóllehet sok kárban, De azért vígságban Magyarok örömében.

 

Dobunkat perdítvén, Trombitát zendítvén, Jézust, Jézust kiáltsunk,

Gyakran könyörögjünk, Vitéz módon éljünk, Országvesztőket rontsunk,

Szegény szép hazánkért, Magyar koronánkért, Ideje vagdalkoznunk.

 

Keserves nemzetünk, Szomorodott szívünk Egyszer hadd vidámuljon!

Rabságából testünk, Siralomból lelkünk Immár hadd szabaduljon!

Ezeknek fejében Boldog reménységben Minden ember induljon!

 

Hadat igazgató, Győzelmeket adó, Bölcs és hatalmas Isten:

Mutasd meg magadat, Irgalmas voltodat, Magyari híveidben,

Kiért fejedelmünk, És minden nép velünk, Áldjon tégedet, Ámen.

DSC00015

Bocskai koronázása

2./ Vidám versek 

DSC00034

Próba az Emlékszobában

 

Móra Ferenc:  A cinege cipője (Blaskó Ernő – Bárdos iskola 2. o)

 

IMG_20211030_165656

Dittrichné Vajtai Zsuzsa: Szeptember (Büdi Dani – Thököly isk. 6.o.)

Körmendi Gitta: Öröm (Kovács Petra – Thököly isk. 6.o.)

Weöres Sándor: Kezdődik az iskola (Kohlberger Márk – Pávai iskola 6. o.)

Szalai Borbála: A csacsi (Ungai Viktor – Pávai iskola 6. o.)

Kovács Barbara: Csacsi (Kovács Péter – Pávai iskola 6. o.)

Lupsánné Kovács Eta: Biciklis induló (Varró Adrián Péter – Pávai iskola 6.o.)

Juhász Magda: Dal a szeretetről (Ficzere Fanni (Pávai iskola 7. o.)

DSC00001

Bocskai kis hajdúi

 

3./ Versek a hazaszeretetről, a szerelemről, és az őszről

Veres Péter: Én nem mehetek el innen sehova (Dóróné Balázs Katalin)

Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra (Kordásné Szász Melinda)

Bieliczky Joó Sándor: Ének a szilvafa alatt + Kalászos mezőkről (Bieliczkyné Buzás Éva)

Juhászné Bérces Anikó: A természet temploma (Vágóné Szabó Erzsébet)

DSC00038

Rigó Mátyás (a Versmondó kör egykori tagja) zongorázik

 

Bieliczky Joó Sándor: Hazám a táj + Leányfalu (Csécsi Lajos)

Körmendi Gitta: Tudnál szeretni? + Weöres Sándor: Mosoly az arcodon (Gombos Ildikó)

Garai Gábor: Jókedvet adj (Dóróné Balázs Katalin)

DSC00011

 

Jó volt újra összejönni a Főnix Versmondókörben, egy kis időre felejteni, hogy a csúnya Korona vírus megtámadta a világot. Hálásan emlékezni Bocskai Istvánra, aki 415 évvel ezelőtt letelepítette a hős Hajdúkat és családjukat városunkba. Kedves verseink elmondásával közönségünk lelkét feltölteni az élet örömeinek érzésével.

 

DSC00079

Közös ének: Ima a Hazáért

Én Uram, Istenem, vigyázz ránk! / Ne hagyjad elveszni a Hazát!

Sírva kér két szemünk, Irgalmazz minekünk! / Emeld fel Magadhoz Nemzetünk!

Szeretet fénye ég mibennünk! / Míg élünk, hiszünk és remélünk!

Vigyázz ránk, nyújtsd Kezed, Oltalmazd népedet! / Az Ősi, a magyar nemzetet!

Míg igaz magyar él a földön, / Nem hagyjuk, hogy a rossz legyőzzön!

Bármi volt, bármi lesz A magyar magyar lesz / Így éled újjá a Nemzet!

*