Bieliczkyné Buzás Éva: Bocskai István emlékezete

Bieliczkyné Buzás Éva: Bocskai István emlékezete

Bocskai István

Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.)

 

Gyermekkori emlékeim

Édesanyám – Kismarjában, – a magyar-román határ melletti, Bihar megyei kis faluban született. Később mi ketten Hajdúszoboszlón telepedtünk le, de minvégig ottmaradt az édesapja, két testvére és azok családja. Én pedig minden iskolai szünidőt náluk töltöttem.

Szememben a nagyapám családi háza, tágas udvara és nagy kertje a világ legszebb helye volt. A hét unokatestvéremmel szabadon és vidáman éltünk. Kirándultunk a környékre. Nagyon izgatott a falu határában lévő domb, mert a legenda szerint ott valamikor vár volt, de ebből már csak a halom maradt, rajta egy ajtó, nagy rozsdás lakattal lezárva.

A falubeliek úgy emlegették, hogy ez a földalatti alagút bejárata volt, ahol át lehetett menni a Nagykereki várba is. A romantikus titokzatossággal emelkedő várdombon ma egy szépen faragott székelykapu áll, a virágágyások között pedig a hajdú faszobra látható.

Székelykapu

Székely kapu

Számomra kedves hely volt a kismarjai református templom is, ahova minden vasárnap elmentünk az Istentiszteletre. A barokk Csonkatemplom a hiányzó toronysipkája miatt kapta a nevét. A főtéren található, ma is álló késő barokk stílusú tégla templom 1804-ben épült, de régészeti kutatások szerint ezen a helyen már a 13. században is egyházi épület állt. A korábbi templomok alapjai szépen kirajzolódnak a mai falakon belül. Szükséges volt a templom felújítása, renoválása, amit 2004- ben kezdtek el. Ekkor tárták fel a Bocskai család kriptáját és temetkezési helyét, ahová a nagy fejedelem szüleit is temették. A történelmi jelentőségű templom, 2006 óta látogatható a Bocskai-kriptával együtt.

 

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Kismarjai templom belülről

A Református Templom kívülről és a kripta lejárata

 

Bocskai kastély Nagykerekiben (Kismarja közelében)

 

Bocskai a felesége, Hagymássy Katalin révén szerezte meg az ezen a helyen állott várat, ő építette ki komoly erősséggé, vette körül fallal és vizesárokkal. 1604 októberében innen indult az Álmosdi csatába, ami a szabadságharc első, ráadásul győztes ütközete volt.

A jelenlegi kastélyt a XVIII. század végén építették barokk stílusban, 1850-ben kapott az épület klasszicista, oszlopos bejáratot. Az épületben jelenleg múzeum és könyvtár található.

Bocskai vár

Kastély Nagykerekiben

 

 

Lévay József: BOCSKAI (Nagykereki, 1849 április 29)

 

Itt járok, hol egykor ő járt, / Nézem ezt a régi várat, /

Melyben ő rá nyugalom várt, / Midőn a harcon kifáradt. //

 

Vár volt a ház, melyben lakott, / Övedezve bástyafallal. /

Látom, az is birkózhatott /Nem egy kemény zivatarral. //

 

A jövőt tán itt tervezte, / Itt ápolta honfi lángját, /

A szabadságot kereste, / nem a király koronáját. //

*

Ki van itthon, vagy nincsen senki sem? / Nem a házat, a gazdát keresem, /

Keresem a szabadság vitézét, / Hős Bocskait, a hajdúk vezérét. //

 

Nincsen itthon, oh de hogy’ is volna? / Felriadt az első ágyúszóra, /

Hazájáért elhagyta a várat. / Örül, hogyha ismét kardot ránthat. //

 

El-kiszállt az ismert csatasíkra, / Mint a sas, mely fiait tanítja, /

Szelleme leng ősi zászlajával, / A diadalt hordozza magával.

 

 Zene: Erdélyi hajdútánc (1664-1736) (Előadja: a Kecskés együttes)

 

Lévay József (Sajószentpéter, 1825. november 18. – Miskolc, 1918. július 4.) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Miskolcon járt gimnáziumba, majd Késmárkon jogot hallgatott. 1847-ben Miskolcon joggyakornok lett. Szemere Bertalan írnokaként részt vett az 1848-as pozsonyi országgyűlésen.

A forradalom alatt végig Szemere mellett maradt, csak Aradon váltak el. 1850 februárjáig szüleinél bujkált, majd Pestre utazott, és Bátor Miklós álnév alatt újságíró volt. Ekkoriban ismerkedett meg Arany Jánossal, akivel életre szóló barátságot kötöttek, és ebben az időszakban jelentek meg első versei is.