Bieliczky Joó Sándor két verse

 

Bieliczky Joó Sándor: HAJNALI KÖSZÖNTŐ

Debreceni TSZ üdülőben

Névnapod drága álmom volt nekem,

hogy nekem adja a sors neved igéjét,

Veled tölteni szerelmes életem

órákba nyúló minden boldog percét,

Hozzád bújni esdekelve kérőn,

legyek tanúja, hite örömödnek,

hogy szeretni tudjalak egyszer visszatérőn,

mint most a beteljesülésnek

e hóhullásos igaz karácsonyán,

amikor Névnapod könnye szívembe hull,

a lélek dalának bízó ritmusán

s távolban felsír egy hegedűhúr

Neved lopja e puha éjbe

csillagok szikrázzák a világba

szerelmem hitét az örök fénybe

s így lesz élő karácsony éjszakája.

 

(Hajdúszoboszló, 1962. december 24.)

 

Bieliczky Joó Sándor: ÉVA-KÖSZÖNTŐ

 

Tüzel a Nap, ég a tél

az álmom álmodban zenél

Te vagy a folyóm, tengerem

szelíd szél a nyírfás hegyen,

a puszták dalos magánya

sorsom zengő csalogánya

lobbanó örömöm, lelkem,

vers-tüzekként izzol bennem

Évikém, Évám, kedvesem

békémet őrző szép láncszem

patakom, völgyem, hegytetőm,

hitvesem, zászlóm, szeretőm

Veled vagyok csak teljes egy

szívem csendjébe temetlek

magamba zárlak, rejtelek

nem engedem, hogy rejtjelek

kínozzák sorsunk dallamát

virágozz, mint az almaág

gyere rohanjunk, vár a kék

a föld-mosolyú forró ég

a Napba belemártalak

percenként százszor áldalak

Te vagy a csendem hajnala

verseim bíbor asztala

szemem fényében a lélek

sorsomban őrizlek Téged.

(Debrecen, 1973. december 24.)