Bieliczkyné Buzás Éva
BESZÁMOLÓ AZ EMLÉKEZÉS CÍMŰ MŰSORRÓL
A Főnix Versmondó- és Népdalkör 2019. december 14-én mutatta be
EMLÉKEZÉS című műsorát a Kulturális Központ Zenetermében.
Az „Emlékév” keretében ismertebbé tehettük Benedek Elek és II. Rákóczi Ferenc életét, egyéniségét, munkásságát.
Műsorunk „gyarapodó” utánpótlásának, a gyerekeknek adtuk meg az elsőséget, ezért a műsorban Benedek Elek meséje és versei szólaltak meg, majd a karácsonyi várakozásra hangolódtunk a szavak és dalok segítségével. Utána a felnőttek is aktívan bekapcsolódtak,
és a történelem nagyjai közül tisztelettel idéztük fel II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékét.
Benedek Elek (1859-1929)
Ez évben, azaz 2019-ben volt Benedek Elek író, mesemondó születésének 160. és halálának 90. éve. Bölcsészkarra járt Erdélyben, majd Budapesten, de nem szerzett diplomát, inkább újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott.
Öt éven keresztül még országgyűlési képviselő is volt. Beszédeiben az ifjúsági irodalommal,
a népköltészet és a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom, majd a Jó pajtás című gyermeklap szerkesztésében. Művei között legismertebbek a mesék és a versek, de írt színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti alkotásokat is.
A Trianon után sokan Magyarországra menekültek, ezzel szemben ő 1921-ben hazatért szülőfalujába, a Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig. Megviselte a Nagy Magyarország feldarabolása, de a legnehezebb időkben is hű maradt magyarságához.
Az erdélyi magyar gyerekeknek azt üzente: “Az állam nyelvét meg kell tanulni, az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni”
Közös ének: Zöld erdőben, zöld mezőben
Benedek Elek:
A király képe – mese (Kovács Petra Thököly iskola 4.o.)
Dal a rózsáról – vers ( Pávai-Vajna iskola 4. o. – 7 gyerek, tanár: Vágóné Szabó Erzsébet)
Az erdő télen – vers (Büdi Dani Thököly iskola 4. o.)
Ne bántsd a fát – vers (Bieliczkyné Buzás Éva)
Wass Albert: „Karácsony készül, emberek! / Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek, / csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek / hogy emberek lehessetek!”
Karácsonyvárás
Közös ének: Kis karácsony, nagy karácsony
Pálfalvi Nándor: Karácsony (Blaskó Ernő óvodás)
József Attila: Betlehemi királyok (7 gyerek + Pávai Vajna isk. tanár: Vágóné Szabó Erzsébet)
Weöres Sándor: Szép a fenyő + Száncsengő (Büdi Dani + Kovács Petra)
A négy gyertya (Szécsi Laura, Hőgyes gimnázium 10.o.)
Közös ének: Szellő zúg távol
(A szép dal zeneszerzője Bárdos Lajos, akinek október 1-én volt születésének 120. évfordulója.)
Ady Endre: Karácsony – Harang csendül (Kordásné Szász Melinda és Várnay Nagy Orsolya)
A karácsonyi ajtó (Szabó Csilla) (A kortárs költő művészneve H.M.R.)
Wass Albert: Karácsonyi vers – részlet (Bakó Antal)
2015 óta Erdélyben látványoson fejezik ki, hogy az itt élő magyarok nem mondanak le az önrendelkezésről. Október utolsó vasárnapján a templomokban imádkoznak, és ezt követi a lármafák, őrtüzek, máglyák, fáklyák, gyertyák ezreinek fellángolása, így teszik közösségi élménnyé Székelyföld Autonómia Napját.
Évtizedekkel korábban Reményik Sándor is meggyújtotta volna a „magyar lángot”,
de nemcsak Erdélyben, hanem „Királyhágón, Kárpátokon, mindenütt!”.
„Nagy magyar télben picike tüzek, / Soh`se volt olyan máglya,
Mintha most ez a sok-sok titkos láng / Összefogna egy láncba…!”
Reményik Sándor: Nagy Magyar télben (Kiss Balázs)
Reményik Sándor: Karácsonykor (Szabó Csilla)
Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony (Kordásné Szász Melinda)
Makadám László: Szent este éjjelén (Gombos Ildikó)
Vitai Nikoletta: Karácsony táján (Csécsi Lajos)
Közös ének: Dicsőség mennyben az Istennek
Móra László: Karácsony édes ünnepén (Majoros Petronella)
Szuhanics Albert: Mi a karácsony? (Szécsi Laura)
Juhászné Bérces Anikó: Adventi fények (Vágóné Szabó Erzsébet)
Bieliczky Joó Sándor: Karácsonyvárás (Bakó Antal)
Juhász Gyula: Karácsony felé (Bieliczkyné Buzás Éva)
II. Rákóczi Ferenc (1676 -1735)
Rákóczi Ferenc magyar főnemes, erdélyi fejedelem volt. Az 1703-ban indított szabadságharccal, a Habsburg Birodalomtól való függetlenséget szerette volna elérni.
július 8-án választották fejedelemmé, ennek 315. évfordulója alkalmából, a magyar Országgyűlés a 2019. évet II. Rákóczi Ferenc emlékévvé nyilvánította.
Vas István költő így írt róla: „Különleges vonzereje van „a kard és lant hőseinek”, akiket nemcsak a cselekvés vágya hajtott, hanem a kifejezésé is.” Ilyen harcos hős, egyben író volt Rákóczi Ferenc. Latin nyelvű jelmondata szállóigévé vált:
Cum Deo pro patria et libertate! (Istennel a hazáért és a szabadságért!)
Évszázadok multán is ő a magyarok egyik nemzeti hőse. Tüneményes alakja tovább él a kuruc költészetben és zenében, valamint a mesék, mondák, dalok, művészeti alkotások formájában.
Ilyen a következő dal is, amelyet Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra alkotott (1867-1945)
Közös ének: Krasznahorka büszke vára
Arany János a legnagyobb magyar balladaíró volt. Az első történelmi témájú balladát
a Rákóczinét 1848-ban írta. Témája az, hogy a bécsi udvar békét akar kötni II. Rákóczi Ferenccel, elküldi hozzá Bécsből feleségét Sarolta Amália hercegnőt. A hazafias asszony találkozik férjével, de nem békére, hanem a nemzeti küzdelem folytatására buzdítja.
Azután visszamegy Bécsbe fogolynak, mert megígérte, hogy nem marad férjénél, ha nem eszközli ki a békekötést.
Arany János: Rákócziné (ballada) (Várnay Nagy Orsolya)
Petőfi Sándor is 1848-ban írta versét április 21-én, közel a március 15-i forradalom kitörése után. Nem csoda, hogy lelkesedéssel kezdi a versét: „Hazánk szentje, szabadság vezére, / Sötét éjben fényes csillagunk” De az utolsó sora: „Aki kezdte, az végezte be!”
nem valósult meg. Mert a magyar forradalmakat idegen segítséggel mindig leverték.
Petőfi Sándor: Rákóczi (Kiss Balázs)
Ravasz László református püspök 1935-ben írta: „Rákóczi fejedelem sorsa az örök magyar tragikum: sohasem lehetett azt csinálnunk, amit kellett volna; mindig azt kellett csinálnunk, amit lehetett. Rákóczi alakja nem pusztán a történelmi hősé, az államférfié, az íróé, Rákóczi alakja nemzeti önazonosságunk nagy jelképei közé tartozik, a magyarságnak ma is eszményeket kínál, és irányt mutat.” Csak meghatottan lehetett hallgatni a következő imát.
Rákóczi Ferenc: Ima a hazáért (Kordásné Szász Melinda)
A zenei témák között ismertek a Rákóczi kesergője, és a Hajh! Rákóczi! Bercsényi! című dalok. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – Rákóczi-nóta és a Rákóczi-induló is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.
A II. Rákóczi Ferenc-emlékév jegyében számos rendezvény idézte fel a fejedelem történetét: iskolákban, kultúrházakban, városokban és falvakban, itthon és a Kárpát-medence országaiban. Kiállítások, tanulmányi versenyek, ünnepi megbeszélések és szobor-avatások zajlottak. A MÁV pedig Budapest – Kassa útvonalon közlekedő történelmi emlékvonatot indított. Kiderült, hogy „Rákóczi Ferenc erkölcsi nagysága, szellemi öröksége ma is iránytűként szolgál a határon innen és túl élő magyarság számára”
(II. Rákóczi Ferenc: Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.)
Közös ének: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország
A búcsúvers arról szól, hogyan próbáljuk meg a jövőben a nehézségeket túlélni.
Körmendi Gitta: FÉNY-SZÍVVEL ÉLVE
Egyedül az hozhat békét e világra, / akinek a béke szívének sajátja.
Aki látva mind a fájdalmat és rosszat, / hitet ad a jónak, hogy ne legyen rosszabb.
Szíve melegével szárítja a könnyet, / hogy a kínok kínja hadd lehessen könnyebb.
Ott, hol a gyűlölet parazsa kap lángra, / szeretete gyolcsát borítja a lángra.
Akinek a béke szívének virága, / egyedül az hozhat békét e világra.
Végeredmény: 10 gyerek = 7 vers, 11 felnőtt = 20 vers + 6 közös ének
