A Város Napja (2020.09.02.)

A Város Napja

(2020.09.02.)

Koszorúzás

Koszorúzás 3

Koszorúzás

  Czeglédi Gyula polgármester:

A Város Napján, 2020. szeptember 2-án megtartott városi ünnepségen ünnepi beszédemben kihangsúlyoztam  Bocskai István fejedelem államférfiúi nagyságát, Magyarország és Erdély megmaradásáért vívott kettős harcát és a Szoboszlóra telepített 700 lovashajdú városunkat újra alapító tettét. Példaként állítottam Bocskai István nemes alakját, önzetlen hazafiságát minden idők magyarjának.

Hagyományosan a városi ünnepséget megelőzően kerültek átadásra a városi kitüntetések és elismerések, a Kulturális Központ színháztermében.

Ünnepség 001

Ünnepség 002

Ünnepség 018

Majoros Petronella alpolgármester:

Megható pillanatok kísérték városunk kiválóságainak kitüntetését.

A díjazottak szolgálatukkal hosszú ideje hozzájárulnak Hajdúszoboszló értékeinek és jó hírének példaértékű megőrzéséhez. Munkájukkal és teljesítményükkel kimagasló eredményeket értek el az élet különböző területein, érdemeik elévülhetetlenek.

Szívből gatulálok a kitüntetetteknek, felnőtteknek és diákoknak, munkájukhoz további sikereket és nagyon jó egészséget kívánok!

Galánfi díja 2

A város díszpolgára lett Galánfi András Kossuth díjas népművész kimagasló művészeti, pedagógiai és magyarság történeti életművéért.

Díj átadás 2Díj átadás

Szép Ernő Díjban részesült a Város Kultúrájáért Bieliczkyné Buzás Éva példaértékű irodalmi és zenei munkájáért.

Emléklap

 

Összkép

Diákok

 

Bieliczkyné Buzás Éva: Köszönet a Szép Ernő Díj átadása után

(2020.09.02.)

Szeretném elmondani, hogy Hajdúszoboszló az én szeretett városom. Itt jártam általános iskolába és gimnáziumba. Itt ismertem meg Bieliczky Joó Sándort, életem egyetlen nagy szerelmét, a férjemet, aki itt született Hajdúszoboszlón.

Az élet adta feladataimat Debrecenben és főleg Budapesten teljesítettem. A Magyar Rádióban 33 éven keresztül szenvedélyesen gyűjtöttem a magyar zeneszerzőkre vonatkozó dokumentumokat, ezek felhasználásával hangzottak el a zenetörténeti sorozatom adásai, Rádiófónia címmel.

1983-ban az újságíró-költő férjem váratlanul, 53 évesen gyógyíthatatlan betegségben elhunyt. Hamvai itt nyugszanak a Vénkerti temetőben, nagyszülei és szülei mellett.

Amikor Budapesten, a rádiós munkám véget ért, elhatároztam, hogy a férjem irodalmi hagyatékát visszahozom szülővárosába. Az erre a célra kialakított Emlékszobában helyeztem el, a zenetörténeti gyűjteményemmel együtt.

2008 óta töltöm itt az „aktív” nyugdíjas éveimet, azóta fő munkám a könyvek írása, összeállítása, kiadása. A férjem verseit, írásait eddig 5 kötetben gyűjtöttem össze, a magam zenei anyagát 4 kötetben adtam ki, és a napokban készültem el a következő

3 kötet anyagával, „Emlékezzünk zeneszerzőinkre” címmel.

Az írás mellett szükségesnek éreztem magam köré gyűjteni a régi, és az újabb barátokat, az irodalom szerető ismerősöket. A baráti társaságot kiegészítettük fiatalokkal és iskolás gyerekekkel. Így alakult meg a Főnix Versmondó kör!

Műsorokat állítottunk össze, amit itt a Kulturális Központban mutattunk be.

Tevékenységünkkel szeretnénk új színt adni Hajdúszoboszló kulturális életéhez.

2015 óta működik az Emlékszoba Alapítvány – a zene és a költészet ápolásáért,

aminek része a Hajdútánc.hu nevű internetes folyóirat.

Most az a megtiszteltetés ért, hogy eddigi munkámat a Szép Ernő Díj átadásával jutalmazták. Hálásan köszönöm az ajánlóknak és az adományozóknak egyaránt.

Munkámat elhivatottsággal és lelkesedéssel folytatom, amíg a jó Isten engedi!