A Magyar Kultúra Napja 2021.

 

A Magyar Kultúra Napja 2021.

                        magyarkulturanapja

 

A magyar nép történetében vannak kiemelkedő, úgynevezett „csillagos évek és hónapok”.

Ilyen volt 1823. Január: 1-én született Petőfi Sándor, és 21-én Madách Imre, Az ember tragédiája szerzője.

Kölcsey Ferenc pedig 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz szövegének megírását.

Ennek emlékére 1989 óta január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.

 

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

A 8 versszakos Himnusz alcíme A magyar nép zivataros századaiból.

„A költemény műfaja óda, azon belül himnusz. Felépítését tekintve keretes szerkezetű, ugyanis az utolsó versszak némi változtatással, de megismétli az első versszakot. A vers keretét adó első és utolsó versszak – a könyörgés – imát, fohászt tartalmaz. Az általuk közrefogott versszakok a múltat és jelent állítják szembe egymással. A 2–3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit.

A következő versszakok a múlt szenvedéseiről szólnak: a tatárjárásról, a törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 6–7. versszakban a múlt képei összemosódnak a jelennel. Kifejező erejüket az ellentétek fokozzák. A mű végén bűneink felsorolása után ismét elhangzik a fohász, de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög.” (Wikipédia)

A legtöbb ország himnusza diadalmasabbnak és talán harciasabbnak tűnik. A magyar himnusz viszont ennek az ellentéte, műfaja szerint is valódi ima, fohász. Benne magára és egymásra talál a magyarság minden tagja bárhol is él. Minden népnek van nemzeti himnusza, de ilyen, Istenhez szóló, védelmet kérő nincs több. Ezért is nevezzük Kölcsey Himnuszát a magyar nép imádságának.

1844-ben Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdetett a Himnusz megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc nyert meg. A vers megírása után 21 évvel hangzott el énekelve. Kölcsey ekkor már hat éve halott volt, így soha nem hallhatta a megzenésített formában.

Közös versmondás!

A Versmondó körünk minden évben megemlékezik a Himnusz születéséről.

  1. januárban a Kulturális Központban tartottuk meg a Magyar Kultúra Napját.

Élmény volt úgy mondani a Himnusz mint a 8 versszakát, hogy a zsúfolt terem közönsége velünk mondta.

A 2021. januárban azonban a Vírus járvány miatt a Versmondó kör várakozó szünetet tart.

A Kulturális Központ is be van zárva.  Mégis, azt kérem mindenkitől, hogy ezen az emléknapon otthon, egyedül, vagy családostól olvassák el a Himnusz mind a 8 versszakát.

Közben érezzük, hogy a magyarok – legyenek bárhol a világon – összetartanak.

Legalább évenként egyszer tegyünk így!

Kölcsey kézirat

 

Kölcsey Ferenc: HIMNUSZ  A magyar nép zivataros századaiból.

1.

Isten, áldd meg a magyart

Jó kedvvel, bőséggel,

Nyújts feléje védő kart,

Ha küzd ellenséggel;

Bal sors akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt,

Megbűnhődte már e nép

A múltat s jövendőt!

2.

Őseinket felhozád

Kárpát szent bércére,

Általad nyert szép hazát

Bendegúznak vére.

S merre zúgnak habjai

Tiszának, Dunának,

Árpád hős magzatjai

Felvirágozának.

3.

Értünk Kunság mezein

Ért kalászt lengettél,

Tokaj szőlővesszein

Nektárt csepegtettél.

Zászlónk gyakran plántálád

Vad török sáncára,

S nyögte Mátyás bús hadát

Bécsnek büszke vára.

4.

Hajh, de bűneink miatt

Gyúlt harag kebledben,

S elsújtád villámidat

Dörgő fellegedben,

Most rabló mongol nyilát

Zúgattad felettünk,

Majd töröktől rabigát

Vállainkra vettünk.

5.

Hányszor zengett ajkain

Ozmán vad népének

Vert hadunk csonthalmain

Győzedelmi ének!

Hányszor támadt tenfiad

Szép hazám kebledre,

S lettél magzatod miatt

Magzatod hamvvedre!

6.

Bújt az üldözött s felé

Kard nyúl barlangjában,

Szerte nézett s nem lelé

Honját a hazában,

Bércre hág és völgybe száll,

Bú s kétség mellette,

Vérözön lábainál,

S lángtenger fölette.

7.

Vár állott, most kőhalom,

Kedv s öröm röpkedtek,

Halálhörgés, siralom

Zajlik már helyettek.

S ah, szabadság nem virul

A holtnak véréből,

Kínzó rabság könnye hull

Árvánk hő szeméből!

8.

Szánd meg Isten a magyart

Kit vészek hányának,

Nyújts feléje védő kart

Tengerén kínjának.

Bal sors akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt,

Megbűnhődte már e nép

A múltat s jövendőt!

(Cseke, 1823. január 22.)

Kölcsey szobor

Kölcsey szobra Debrecenben

 

Kölcsey Ferenc: Sződemeter (Románia) 1790. 08.08. – 1838.08.24, Szatmárcseke (48 év)

Himnusz szövege: 1823, 21 év múlva Erkel Ferenc megzenésítése 1844,

Kölcsey halála után 6 évvel hangzott el .