Emlékszoba Alapítvány – a zene és költészet ápolásáért

Bieliczkyné Buzás Éva

Emlékszoba Alapítvány – a zene és költészet ápolásáért

Bemutatkozás

Dr. Bihari-Horváth László múzeumigazgató úrtól a következő meghívást kaptam:

A kulturális örökség fejlesztésének lehetőségei Hajdúszoboszlón” című szakmai programra:

Kedves Alkotó, Hagyományőrző, Értékteremtő Barátunk!

A Bocskai István Múzeum folyamatosan keresi a hajdúszoboszlói kulturális örökség (történeti, épített, művészeti, népművészeti értékek) bemutatásának, fejlesztésének a lehetőségeit. Úgy gondoljuk, hogy mindazoknak, akik bármely hagyományos helyi érték megőrzésében, fenntartásában és továbbadásában közreműködnek, hozzánk hasonlóan fontos lehet a kulturális örökség tereinek bővítése és az értékátadást (értékesítést) érintő fejlesztések. Ezeket ismertetendő, 2019. július 19-én pénteken interaktív tapasztalatcserével egybekötött szakmai tanácskozást szervezünk a Helyi Értékek Házába (Hajdúszoboszló, Hősök tere 19.).

A Helyi Értékek Háza ez év tavaszán nyílt meg. (Az utcai üzletek mögötti oldalon kell keresni.) Egy új hely, ahol össze lehet jönni előadásokat és megbeszéléseket tartani.

Ez alkalommal három tartalmas, ismeretterjesztő előadást hallgattunk meg.

1./ Hajdúszoboszló kulturális öröksége fejlesztésének kihívásai és lehetséges irányai

Dr. Bihari-Horváth László múzeumigazgató (Bocskai Múzeum) köszöntője

2./ A folklórhagyományok közösségi és turisztikai hasznosításának lehetőségei –

Tóth János főigazgató-helyettes (Hagyományok Háza Budapest) előadása

3./ A tárgyalkotó népművészet, mint társadalmi és idegen-forgalmi erőforrás

Kolozsvár István elnök (Bihari Népművészeti Egyesület) előadása

 

Én magam, mint az Emlékszoba Alapítvány alapítója és kurátora vettem részt.

Szerettem volna az interaktív tapasztalatcserén felszólalni, bemutatkozni, azonban a délelőtti programba idő hiányában ez nem fért bele, a délutáni folytatásról pedig más elfoglaltságom miatt lemaradtam. Ezért a tervezett mondandómat Önnek most elküldöm és a Hajdútánc.hu internetes folyóiratban közzé teszem.

A beszámolóm mindig kettőnkről szól: a férjemről és rólam.

Én nem Hajdúszoboszlón születtem, de hat éves koromtól kezdve e városhoz tartozónak érzem magam. Itt jártam általános iskolába és gimnáziumba. Itt ismertem meg a szerelmemet, Bieliczky Joó Sándor újságíró-költőt (1929-1983), házasságunk elején itt is éltünk.

Utána költöztünk Debrecenbe, majd Budapestre.

A Magyar Rádió zenei osztályán dolgoztam 1974-2007-ig (33 éven keresztül.)

Rádiófónia címmel a magyar zenetörténetet dolgoztam fel sorozatban 1925-2000-ig.

Amikor a sorozatomnak vége lett, akkor gondoltam arra, hogy visszaköltözöm Hajdúszoboszlóra, férjem szülővárosába és az én felnevelő városomba. Létrehoztam az Emlékszobát, ahol elhelyezhettem Bieliczky Joó Sándor irodalmi hagyatékát, az én zenetörténeti gyűjteményemet, és a megmaradt családi dokumentumokat, tárgyakat.

Az Alföldi Nyomdában kinyomtattam (magán kiadásban):

Bieliczky Joó Sándor írásait és verseit (4 kötetben), valamint a Rádiófónia sorozat szövegének rövidített változatát (4 kötetben).

Sajnos, a könyvek vásárlása (és olvasása) csak kevesek kedvtelése. Egy érettségire készülő fiatal, amikor meglátta a több ezer kötetes könyvtáramat, azt mondta, hogy neki ez nem kellene, hiszen minden benne van az internetben. Papp András íróval elhatároztuk, hogy ha

az interneté a jövő, akkor hozzunk létre egy internetes folyóiratot. Így történet.

2019 elején megszületett a Hajdútánc.hu. Íme az ottani beköszöntőm:

Hajdútánc.hu

Az Emlékszoba Alapítvány internetes folyóirata a zene és az irodalom ápolásáért.

Alapító: Bieliczkyné Buzás Éva, szerkesztő munkatárs: Papp András író

Hajdúság

Miért lett hajdútánc az internetes folyóirat neve? Mert van benne történelem, zene, ének, tánc és magán vonzalom.

1./ A Hajdúság egy történelmi és földrajzi régió a Tiszántúl középső részén.

Hat hajdúvárosból áll: Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Hajdúhadház és Vámospércs.

 

2./ A Hajdúk történelme röviden.

A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak. A csorda őrzése időnként fegyveres fellépést is igényelt, mivel meg kellett védeni a jószágot a rablóktól vagy a ragadozó állatoktól. A fordulat 1604 őszén következett be. Bocskai István a Habsburg-ellenes felkelés élére állt és a hajdúkat toborozta, hogy felvehesse a harcot az ellene készülő csapatok ellen. Cserébe földet és békés letelepedést kínált, ezzel sikerült bennük felébreszteni a nemzeti öntudatot. 1606. szeptember 2-án megnemesítette és Szoboszlóra telepítette a Halasi Fekete Péter kapitány alatt harcoló lovas hajdúkat.

 

3./ A hajdútánc valamikor népviseletben, fegyverrel történő tánc volt. Mai alapja a zene, az ének, és a jellegzetes táncmozgás. Kifejezi a büszke magyar virtust, mely szerint „élni és éltetni kell a hagyományainkat”.

 

4./ Magán-jellegű vonzalom

Hajdúszoboszlón élek. Ide köt a férjem Bieliczky Joó Sándor emléke, aki itt született, régi polgári családban. Sajnos, ma már a Vénkerti temetőben nyugszik nagyszülei és szülei mellett. Én pedig itt jártam iskolába, itt kezdtem hegedülni, és énekelni tanulni. Ez lett az alapja további pályafutásomnak, mivel a zenetörténet töltötte be az életemet. A református templom látványa mindig felmelegíti a lelkemet, főleg, ha a Bocskai utcáról közelítek felé.

Ez az utca számomra a szerelem utcája, hiszen itt láttuk meg egymást a szerelmemmel és a pillanat varázsa kitartott egy életen át. Versein, írásain keresztül pedig elkísér az örökkévalóságig.

*

  1. június 1-én jött létre az Emlékszoba Alapítvány – a zene és a költészet ápolásáért.

Az alapítvány céljai:

1./ Bieliczky Joó Sándor újságíró, költő (1929 – 1983) irodalmi hagyatékának gondozása, feldolgozása és kiadása; Bieliczkyné Buzás Éva zenetörténeti gyűjteményének feldolgozása, kiadása és közzététele.

2./ A 2011-óta az Emlékszobában Zenés irodalmi délutánokat és Baráti találkozókat rendeztünk. Később megalakult a Főnix Versmondó- és Népdalkör – korhatár nélkül.

3./ Az irodalmi és zenei élet fellendülésének elősegítése Hajdúszoboszlón a műsoraink bemutatásán keresztül történik a Kulturális Központban.

Ezekről is részletesen beszámolunk a Hajdútánc.hu nevű  internetes folyóiratunkban, melynek megjelenése folyamatos lesz.

Az Alapítvánnyal, a Versmondó körrel és az internetes folyóirattal szeretnénk rész vállalni


Hajdúszoboszló kulturális örökségének ápolásához, terjesztéséhez és az új értékek megteremtéséhez.