Bieliczkyné Buzás Éva: Bartók Béla vonzódása Ady Endre költészetéhez

Bieliczkyné Buzás Éva: Bartók Béla vonzódása Ady Endre költészetéhez

Életemet a zenetörténet és az irodalom szeretete tölti ki. A Költészet Napja alkalmával sok verset olvastam, köztük Ady Endréét. Korábban izgatottan kutattam, hogy a múlt század elején 1919-ig, Bartók Béla zeneszerző ismerhette–e a nagy magyar költőt. Íme az eredmény:

Kevés jel mutat arra, hogy Ady és Bartók között lett volna tartós személyes kapcsolat. Megismerkedésük közös képzőművész barátaiknak köszönhető. Bartókot már a 10-es évektől kezdve nagy tisztelettel és megbecsüléssel vették körül a kortárs festők. Bartók szívesen látogatta kiállításaikat, többször zongorázott is a megnyitókon. Különösen jó barátságban volt az úgynevezett Nyolcak csoportjába tartozó Berény Róbert festőművésszel. Ezt azért említem, mert a Nyolcak egyik tárlatán, valószínűleg 1912 novemberében történt meg Bartók és Ady első és talán egyetlen találkozása.

Demény János zenetudós Bartókról szóló tanulmányában így írt róla: „Márffy Ödön festőművésznek jutott osztályrészül az a szerencse, hogy e két rendkívüli embert megismertesse egymással. Ady és Bartók találkozása azonban csupán szívélyes üdvözlésre és néhány baráti szóra szorítkozhatott a kiállítás nyüzsgő emberáradatában.”

Bartók 1912-ben elküldte Busitia János román népzenekutatónak Ady Illés szekerén c. kötetét. Levélben pedig idézte a Magyar jakobinus dalának a dunavölgyi népek összefogására buzdító versszakát, majd többek között ezt írta Adyról: „Sohasem volt még olyan költőnk, akinek lett volna bátorsága hasonlót írni. Legfiatalabb, de a legkiválóbb költőnk Petőfi és Arany után.”

Hogy Bartók mennyire vonzódott Ady költészetéhez, bizonyítja, hogy könyvtárának leggyakrabban használt példányai az Ady-kötetek voltak. Demény János tanulmányából idézek: „ A budapesti Bartók Archívumban őrzik Bartók hagyatékának könyv anyagát is,

az egész életében olvasott, szeretett, kapott és őrzött könyvei töredékükben is megragadó együttesét. A Bartók-bibliotékában kilenc Ady-kötet található: hét verses kötet, egy novellás kötet és egy esszégyűjtemény. E kötetek zöme erősen jelzett, magán viseli Bartók érdeklődésének nyomát. Ennyi ceruzahúzás egyetlen más szerző műveiben sem található, egyetlen más szerzőt sem méltatott ekkora figyelemre. Bartók találkozása Adyval lényegében itt, könyvei között érhető tetten, és ez piros, kék, fekete ceruzavonások, aláhúzások, egyéb kiemelések, széljegyzetek sokaságával is lemérhető.”

Ady Endre és Bartók Béla művészete közt, bár különböző közegben alkottak, bizonyos szellemi, lelki rokonság fedezhető fel. Egy kortársi vélemény szerint Bartók fantázia-birodalma hasonlított Ady Endrééhez.

A Bartók-zene és az Ady költészet kompozícióba foglalt találkozása az Öt dal, amely 1916 első hónapjaiban készült, a Zongoraszvittel egy időben. Bartók a következő öt Ady verset zenésítette meg: Három őszi könnycsepp, Az őszi lárma, Az ágyam hívogat, Egyedül a tengerrel és Nem mehetek hozzád. Az Ady-dalok a magányról, őszről, szerelemről, elmúlásról szólnak. Kifejezi Bartók első világháború utáni nyomasztó lelkiállapotát. Ugyanakkor mintegy folytatja A kékszakállú herceg vára című operájára jellemző „lélek éjszakájának” nevezhető zenéjét.

A dalokat Bartók szerzői estjén 1919. április 21-én mutatták be: Durigó Ilona énekelte a zeneszerző zongorakíséretével. Ekkor Ady Endre már közel három hónapja halott volt.

A sors is úgy hozta, hogy Bartók az Ady-dalokkal búcsúzott nagy költő kortársától.

A Nyugat folyóirat Babits Mihály által szerkesztett Ady-emlékszámába Bartók a Három őszi könnycsepp című dal kottáját adta. A teljesség kedvéért még megemlítem, hogy 1920-ban az Universal kiadónál megjelent Öt Ady-dalt, Bartók tüntetően Reinitz Bélának ajánlotta, aki a Tanácsköztársaság bukása után emigrálni kényszerült. Az Ady-dalok későbbi, ihletett előadását, népszerűsítését Basilides Máriának köszönhetjük, aki 1926. december 8-án Bartók szerzői estjén énekelte azokat először. A Magyar Rádió ezt a hangversenyt már közvetítette.

 

Meghallgatható: www.youtube.com

Bartók Béla: Öt dal Ady Endre verseire Op. 16.

(Sass Sylvia – ének, Schiff András – zongora)

I./ 5.23..                II./ 11.46

 

 

(Megjelent a Szókimondóban 2015 májusi számában)

 

(Bartók Béla: 1881. március 25. Nagyszőllős – 1945. szeptember 26. New York)

(Ady Endre: 1877. november 22. Érmindszent, – 1919. január 27. Budapest)